Résztvevők

Barabás Blanka (az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatója)

Korábbi kutatásaimban a domináns politikai narratívák mentén létrejövő diskurzusokat vizsgáltam, melyek elemzésekor a nemzet, nyelv és gender kategóriái voltak irányadók. Doktori kutatásom a Tusványos nevű rendezvénysorozaton létrejövő magyar–magyar interakciók kritikai szociolingvisztikai megragadására fókuszál.

Dr. Bodó Csanád (habilitált egyetemi docens, ELTE BTK, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet)

Kutatásaim a kritikai szociolingvisztika terén főképp a nyelv és globalizáció összefüggéseiről szólnak marginalizált helyzetekben, a nyelvi revitalizáció etnográfiájáról, valamint a nyelv, nem és szexualitás kérdéseiről. Az ausztriai Felsőőrben zajló nyelvcseréről szóló könyvem mellett írtam egy kötetet a nyelvi ideológiák és különbségek kapcsolatáról, továbbá Trunki Péterrel közösen publikáltunk levéltári forrásokat a 19–20. századi Moldva kétnyelvű gyerekei számára kialakított román nyelvű iskoláról.

Dr. Fazakas Noémi (egyetemi docens, tanszékvezető, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Kar, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék)

Kutatásaim középpontjában a nyelvi revitalizáció elméleti és gyakorlati vonatkozásai állnak (ebből írtam doktori disszertációmat is), ugyanakkor a kisebbségi nyelvhasználat terei és lehetőségei, elsősorban romániai magyar vonatkozásban. Különösen érdekelnek a nyelv és nemzet ideológiai összefüggései, a kisebbségi nyelvi helyzetekre adott társadalmi válaszok, a nyelvvel és nyelvhasználati gyakorlatokkal kapcsolatos attitűdök. 

Dr. Heltai János Imre (habilitált egyetemi docens, KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék) 

Szakmai érdeklődésem az elmúlt években a kritikai szociolingvisztika új koncepcióinak, például a transzlingválásnak vagy a szuperdiverzitásnak a hazai vonatkozású alkalmazási lehetőségei felé fordult. Azt vizsgálom, hogy az egyes beszédmódok sztenderdizációjának elképzelése és igénye köré szerveződő, illetve arra építő, az elmúlt évtizedekben ellentmondásosnak bizonyult nyelvi tervezési lehetőségeknek milyen alternatívái vannak az új, a beszélés többdimenziós sokféleségét figyelembe vevő koncepciók alkalmazásával. E megközelítéseket például magyarországi roma vagy moldvai magyar (csángó) beszélők nyelvi és társadalmi esélyegyenlőségének növelését célzó kutatásokban alkalmazom.

Jani-Demetriou Bernadett (doktorjelölt, ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola)

Érdeklődési területeim az oktatás és nyelv kapcsolata, a különböző iskolai közösségekben megjelenő nyelvi diverzitás és a beszélők sokhangúságának vizsgálata, illetve a transzlingválás mint beszédmód és mint pedagógiai hozzáállás alkalmazásának lehetősége az oktatásban. A KRE BTK-hoz kapcsolódó transzlingváló kutatócsoport tagja vagyok.

Kresztyankó Annamária (doktorjelölt, ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola)

Szakmai érdeklődésem középpontjában társas viszonyrendszerek perifériáján elhelyezkedő cigány közösségek mindennapi gyakorlatai állnak. Kutatásaim során a (nyelvi) szocializáció különböző – életkori, nemi, etnikai – aspektusait vizsgálom, és leginkább a gyermekneveléshez köthető kérdések foglalkoztatnak, melyeket pedagógiai szempontból is szívesen figyelek, hiszen magyartanárként dolgozom. 

Dr. Petteri Laihonen (Academy Research Fellow, Jyväskyläi Egyetem, Alkalmazott Nyelvtudományi Központ, Finnország)

Kutatásaim a nyelvi ideológiákkal és (oktatási) nyelvpolitikával foglalkoznak többnyelvű kontextusban. Szociolingvisztikai elméleteket dolgozok ki és a legújabb kutatási módszereket alkalmazom Közép-Kelet Európára. Kutatásaim társadalmi hatással vannak a résztvevők, valamint a vizsgált közösségek és intézmények életére.

Dr. Schmidt Ildikó (egyetemi adjunktus, KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék)

Fő kutatási területem a két- és többnyelvűség, azon belül az intézménybeli nyelvi inklúzió vonatkozásai. Az e témában született kutatási eredmények A sikeres iskolai inklúzió tényezői című monográfiában jelennek meg. A tudományos érdeklődésem középpontjában jelenleg a nyelvelsajátítás és a nyelvtanulás folyamatainak kapcsolata, valamint a nyelvtudás dinamikus változásának feltérképezése áll. Ezeket a jelenségeket a magyart idegen nyelvként tanulók, valamint két- vagy többnyelvű beszélőktől származó interaktív narratívák elemzésén keresztül vizsgálom.

Szabó Gergely (doktorjelölt, ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája és az Universitat Oberta de Catalunya Information and Knowledge Society programja) 

Kutatási érdeklődésem főként a nyelv, a migráció és a nemzet kérdései körül forog, de korábban publikáltam nyelv és nem, valamint az obszcenitások témakörében is. A Budapesti Egyetemi Kollégiumi Korpusz Kutatócsoport munkálataiban a kezdetektől részt veszek. Magyar- és történelemtanári végzettséggel rendelkezem.

Dr. Turai Katalin Ráhel (Department of Gender Studies, Central European University, Budapest)

Szociológusként és a társadalmi nemek tudományának szakértőjeként a nem és a szexualitás társadalmi konstrukciójával foglalkozom. Doktori disszertációmban biszexuális tapasztalatokról szóló interjús narratívákat elemeztem nyelvészeti etnográfiai megközelítésben. A BEKK-ben részt vettem a maszkulinitás és heteronormativitás közti kapcsolat kutatásában.     

Dr. Vargha Fruzsina Sára (tudományos munkatárs, Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest)

Kutatásaim középpontjában a magyar nyelv térbelisége áll. 2017-ben jelent meg monográfiám A nyelvi hasonlóság földrajzi mintázatai címmel, amelyben OTKA-finanszírozású dialektometriai projektem eredményeit adom közre. 2005 óta veszek részt nyelvészeti technológiák fejlesztésében. Doktori disszertációmat pszicholingvisztikából írtam, az első és a második nyelv szavainak előhívását vizsgáltam reakcióidő-méréses kísérletekkel. 2015-től veszek részt a BEKK kialakításában.